Az interaktív tábla és tabletek

Mikor felkértek minket az előadások tartására, sokáig gondolkodtam, hogy miről lenne érdemes előadni, hiszen a táblák már sok helyen az iskolában vannak, a pedagógusok folyamatosan megismerik a szoftver lehetőségeit, így erről nem érdemes beszélni, hiszen a kérdéseiket a kiállítói standon álló szakértőknek is feltehetik. 

Aztán rájöttem, hogy egy biztos, az egyszerűség irányába kell "tolni" a pedagógusokat, mert sokan egyből programozni szeretnének, s nem értik, hogy az interaktivitás nem feltétlen azon múlik. Akinek nincsenek programozói előzetes tapasztalatai, azoknak egy bonyolult fejlesztést elkészíteni tényleg sok idő, de az megengedhetetlen, hogy egy 45 perces óra előkészítésében szorgoskodó pedagógus hat órát töltsön a gép előtt. Egyszerűen ez a befektetés nem éri meg, s a szabad idejét inkább töltse a családja körében, ne a gép előtt. S azért is felesleges, mert lehet egyszerűbben is. Az előadásom arról szólt, hogy egy egyszerű eszközzel, a táblaszoftver fényképezőjével, hogyan lehet egyszerűen, a már kész feladatokból interaktív feladatot készíteni. Az előadáson az ezen az oldalon már leírt, bemutatott "feladatgenerátorokat" használtam, ezért lett az előadás címe: "Interaktív feladatok – feladatgenerátorok használata"

 

Az előadáshoz az Inspire szoftverből az asztali eszközök közül a fényképezőgépet használtam. Tehát először asztali eszközök: 

 

Aztán itt, ha rákattintunk, láthatjuk az elérhető eszközöket, készíthetnénk videót is, de a fotózás a leggyorsabb, mert egyből ráteszi a munkaoldalunkra a kijelölt alkakzatot, ha szeretnénk. 

A fényképezőnek ötféle lehetősége közül én a terület pillanatfelvételt, azaz a téglalappal befogható verzióját választottam, illetve használom a leggyakrabban:

 

A feladatgenerátornak ugyanazt a weboldalt használtam, melynek működését már itt leírtam: https://interaktivtabla.eoldal.hu/cikkek/tartalom-interaktiv-tablara/matematika-feladatok--munkalapok.html

 

A mintázat helyét kell megtalálni. Rengeteg ilyen jellegű feladatot, hasonlóságot találhatnak a diákok a "Gyilkos számok" című filmben. Így ráutalva jó móka lehet, ki találja meg előbb. Itt a generálás utáni egybőli kimásolást láthatjuk. Az is jól látható, hogy a táblának csak a felső felét foglalja el a kép. Képzeljük el, mit lát ebből a hátsó padban ülő diák? 

Így jobban járunk, ha nagyítunk. Igen ám, de ha utólag nagyítunk, kis méretű képet, az mindig torzuláshoz vezet, így a számok közelebbről már kissé homályossá válnak! (Mivel itt csak kis méretben tudom megmutatni, ezért itt nem szembetűnő)

 

Tehát javaslat, először a PDF - állományt kell nagyobb nézetre váltani, s utána lefotózni a kívánt alakzatot, alakzatokat. Ha előbb a rácsot fotózzuk ki, aztán az egyes alakzatokat külön-külön, akkor több lehetőségünk van igényeinknek megfelelően elhelyezni az alakzatokat. 

 

A megoldás, mivel csak ráismerés miatt szükséges, már lehet akár kisebb képen is. 

 

Ha valaki megkedvelte ezt a típusú feladatot, látható, hogy a rácsot nemcsak számokkal, hanem betűkkel, alakzatokkal, stb - vel is feltölthetjük: 

 

A generátor linkje: http://www.worksheetworks.com/ 

Egy másik feladat a törtek összehasonlítása, egy labirintus segítségével. Itt egyszerűen nincs olyan nagyítás, mely jól mutatna, olyan kicsik a törtek. Ezért az összehasonlítgatós feladatot én párosával adnám ki a diákoknak fénymásoltan, aztán jöhet a verseny. Az igaz állítások irányában lehet csak haladni. 

 

A megoldásra ránagyítva már ki lehet vetíteni az interaktív táblán, mert ez a hátsó padból is nyomon követhető: 

 

Törtes feladatok között sokfajta van, például a kezdőértékkel és növekménnyel bemutatott csigavonal, melynek sok paramétere állítható. Alapértelmezetten 10%-os kitöltöttséget ajánl fel. 

 

A feladat generálása után így néz ki: azaz 4 egész öthatodot kell hozzáadni az előző számhoz, ami ugye maga is tört. egy egész egyharmad. Szóval közös nevező, meg vegyes tört összeadása. Egy ilyen feladat után a matematika iránti attitűd igen alacsonyra zuhan, még a matematikát szeretők között is, mert ez nem igazán jó feladat. Mit érünk el vele? A monotonítást tűrő képességet edzük? Vagy mit gondolunk? 

 

Ha a feladatot nagyobb százalékos feltöltöttséggel adjuk, akkor nagyobb az esélyünk arra, hogy a diák nem adja fel, s így is rengeteg feladatot számol ki. S még lehet érdekesnek is tartja. :)

 

Ha monotonitást edzenénk, akkor a növekmény és a kiinduló szám is maximum egykettedes törtrésszel bírjon. Túl bonyolult "szenvedős" feladattal ugyanis ellenkező hatást érünk el. :)

 

Többféle törtfeladat van a generátorban, érdemes kipróbálgatni őket. 

 

Nézzük, hogy lehet interaktív táblásítani a hagyományos törtműveletes feladatokat. Kiindulólépésnek a megoldás képét válasszuk: 

 

Eztán fotózzuk ki a feladatokat külön és a megoldásokat egyesével. Rögzítsük a háttérben a feladatokat, hogy azt a diákok ne tudják elhúzni, a megoldásokat pedig egyesével vonszolhatják a megfelelő helyre. Máris sokkal mozgékonyabb feladatot adtunk a diákoknak, mintha csak a feladatot kapják. Természetesen kell ilyet is olyat is, de ezt mindenki a saját tantárgyának módszertanából jól ismeri, erre ezért nem térnék itt ki bővebben. 

 

Hogy értsük, hogy én nem matematikáról beszélek, hanem a fényképezőgép használatáról, arról a technikáról, hogyan tudunk kész dolgokat felhasználni interaktív feladatok készítéséhez, íme egy történelem érettségi feladata - emelt szintű érettségi feladat, három "fotó": térkép, táblázat, a táblázatba beírandó betűk és kész. Jöhet a diák. Ugyen, nem hat óráig tartott? 

Szórácsgenerátor másképp. Ennek hazsnálatáról is írtunk itt: https://interaktivtabla.eoldal.hu/cikkek/elso-lepesek-interaktiv-tablan/szokereso-generator---szoracs-es-megoldas.html

 

Ha a tanárnak van csak meg a lista, mi van elrejtve, a szórács sokkal nagyobb, s lehet olyan feladatokat adni, hogy keress emlősöket! VAgy keress madarakat! Ezzel kicsit érdekesebbé tettük a feladatot. :)

 

Földrajz. Google maps, kifotózva a Balaton térképe, rögzítés a háttérben, s letakartam színes téglalapokkal néhány település nevet. Kérdés mi lehet alatta. Ez sem hat órán át készült, mégis mozgalmas feladat lehet. 

 

Pár elem, mi lehet a téglalap alatt? 

 

Ha lehúzom a smiley-t, akkor egy újabb mosoly van alatta. 

 

Itt már néhányan rájönnek, hogy a Mona Lisa (más néven La Gioconda) van a narancs színű téglalap alatt, azaz  Leonardo da Vinci 1503-1506 között készült leghíresebb festménye, ami a párizsi Louvre-ban látható. 

 

Persze ez lehet csak egy kis kíváncsiság ébresztés, s aztán mehetünk akár Botero és munkássága irányába is, akár a médiaismeret tantárgy irányába is a Mona Lisa mosolya című film elemzése felé is. De mindenképp egy kis gyors indítással tudjuk fókuszáltatni a diákokat egy konkrét téma irányába, s a fényképezőgép használatával ez sem tartott órákig. Csak pár kattintás s már kész is az oldal! 

 

Mindenkinek jó szórakozást! Mosolyogj, fényképezel!